Szlovéniai útibeszámoló: közösségi kertek

KÜLÖNBÖZŐ KÖZÖSSÉGI KERTEK A RÉSZTVEVŐ TANULÓK SZEMÉVEL:

Köszösségi kertek  Ig

SONY DSC

“A rendezvény helyszínén Ig településen – mely méretét tekintve kisebb városnak vagy nagyobb falunak tekinthető – alkalmunk, sőt kötelességünk volt számos kertben vendégeskedni.

Az városka közösségi kertje a település egykori „urának” köszönhetően közös tulajdonként jöhetett létre. Célja a kisebb földterülettel rendelkező lakók önellátásának segítése volt. A közös tulajdon mai napig érvényes és ezért létezhet a kert, hisz nagyon nehéz lenne a világban szétszóródott tulajdonos társakat összehozni egy esetleges adásvétel érdekében. Így gyönyörűen zöldell Ig közösségi kertje, melyben az egyes parcellákon ki-ki a maga igényeinek megfelelően termel zöldséget-fűszert. A vízellátást ma már egy közös kútból oldják meg.”  Beáta

SONY DSC SONY DSC

“Ig település központjában lévő közösségi kert kör alakú, vásártér jellegű, mégis szabályos kis ágyásokal példásan megművelve célja megtermelni a szükséges növényeket.”  Tünde

“A város közepén található közösségi kertet minden oldalról házak veszik körbe. Számomra egyfajta „főtér”-nek is tűnt – bár nem ez Ig város hivatalos főtere.

Vendéglátóinktól megtudtuk – hogy az 1900-as évek elején a város nagybirtokosa úgy határozott – hogy a rászorulóknak adományozza a területet – melyet sorsolással döntöttek el és a helyi újságban hirdettek ki – hogy kinek melyik parcellát adják. Ebben rejlik a közösségi kert egyik csodája – ami eladhatatlanná teszi – mivel sok tulajdonosa van – így biztosított – hogy megmarad közösségi kertnek.

A kertnek közös fúrt kútja van – mely 6-8 méter mélyről nagyon tiszta vizet ad. Ez a tiszta víz jellemző az egész környékre – mindenhol a talajszinthez közel megtalálható – amelyet jobban is ki lehetne használni (legalábbis a város polgármestere szerint).

Nekem úgy tűnt – hogy itt is a hagyományos kertművelést használják nagy részben – csak néhány parcellán láthattunk érdekes növénytársításokat. Sok esetben ezeket a parcellákat kiegészítőként használják az otthoni kertjük mellé – ahol olyan dolgokat termelnek – ami otthon nem fért a kertbe. Talán ebből is adódik – hogy nincs szükség a permakultúrás – a biodinamikus vagy a növénytársításos gazdálkodási módszerek használatára – mert van elegendő terület a hagyományos kertészkedéshez. (Természetesen ettől még lehetne ezeket alkalmazni – de nincs az a késztető erő – de ez saját megérzésem egy rövid látogatás benyomásai alapján)

SONY DSC SONY DSC

Leginkább hagymát – krumplit – salátaféléket – borsót – káposztaféléket – paradicsomot – paprikát és fűszernövényeket termesztenek. Néhány helyen bogyós gyümölcsök – eper és virágos növényeket is termesztenek.

Tanultam néhány ügyes technikát – mint pl a borsót sűrűn leszúrt karók-faágak közé ültetni – amelyen könnyedén felkúsznak – így kis területen is igen sok borsót lehet termelni.”  Gábor

Köszösségi kert  Ljubjana

SONY DSC

“A fővárosban egy régi katonai objektum, gyakorlótér helyén alakították ki a közösségi kertet mindazok részére, akik a szomszédos lakótelepen élnek és igénylik a saját termesztésű zöldséget-gyümölcsöt. A kert történetének ismertetése során arra is fény derült, hogy a gyakorlat szükségessé tette a kert egyfajta „rendtartásának” a kialakítását, így megteremtődtek a kertészkedés nyugodt és esztétikus feltételei.  A használók által művelt kertekben nagyon változatos képet kaphattunk arról, hogy sok ötlettel és fantáziával mi minden megtermelhető néhány négyzetméteren, egy nagyváros közepén. Igazi kis oázisokban gyönyörködhettünk. ” Beáta

SONY DSC SONY DSC

“A ljubljanai közözzégi kert nem csak a növények termesztésére szolgál. A városi emberek szabadidejüket valószínűleg szívesen töltik ott, hiszen kerti bútorokat, növényekkel befuttatott árnyékot adó pergolákat is látthattunk .A kicsi fóliasátrak nyílván nem csak a korai zöldsdégtermesztés miatt, hanemm a gyakori jégeső ellen is védenek-ottjártunkkor tapasztalhattuk is a hírtelen nyári záporral érkező jégesőt.”  Tünde

“Egy rövid látogatást tettünk Ljubljana egyik legnagyobb közösségi kertjében – melyet a délszláv háború után egy magas rangú katonai vezető indított egy katonai területen a város határában – hogy a város lakossága tudjon saját magának termelni élelmiszert. Ahogy elmesélték – több ilyen terület is volt – de a többi közösségi kertben termelés nem igazán folyt – inkább szabadidő eltöltésére használták a területeket – sütögetésre – mulatozásra – majd idővel kis hétvégi házikókat építettek. Mivel nem ilyen célra kapták a területet – ezért a város vezetése bezárta a többi kertet – így sokan átköltöztek az általunk meglátogatott kertbe – ami egy időre hozott változást a kert rendjébe – de ez már megoldódott és az új tagok is elfogadják és betartják a kert szabályait.

Ez a kert a város szélén található – egy lakótelep szomszédságában – a másik oldalról pedig veteményes termőföldek és külváros található – távolabbra néhány hegy.

SONY DSC SONY DSC SONY DSC

A kertben változatos méretű parcellák találhatóak – kb 10-50 nm-ig. Úgy vettem észre – hogy itt talán a hely szűke miatt – talán a közösségi kert léte miatt jobban elterjedt az új gazdálkodási irányzatok alkalmazása.

Nagyon sok olyan megoldást láthattunk – ami nagyon egyszerűen – olcsón előállítható – mint pl fóliasátrak minden méretben és alakban előfordultak. A növénytársítás nagyon elterjedt ebben a közösségi kertben – nagyon sok virágot is láttunk – ami a méhek és egyéb porzó rovarok bevonzásához és táplálásához szükséges. Nagy részben veteményeseket láttam – csak elvétve voltak gyümölcsfák – viszont bogyós bokrokból volt itt-ott.

Láttam példát olyan parcellára is – ahol különböző vetési-idővel termelnek pl salátát – időben egymástól eltolva– így biztosítva a folyamatos ellátást. (Ezzel szemben Ig-ben főleg egyszeri vetési –idejű veteményeseket láthattunk – ahol nagyon sok növény egy fajtából egy időben érik be. Amivel az a probléma – hogy nem lehet egyszerre elfogyasztani- egy idő után felmagosodik ha a földben marad – vagy ha kiszedik – akkor meg vagy rövid idő alatt kell elfogyasztani – vagy tárolni kell).

SONY DSC SONY DSC

Itt már néhány helyen mulcsozást – azaz talajtakarást is alkalmaznak – illetve gyűjtik az esővizet a locsoláshoz.

Mivel elég rövid időt tölthettünk el itt és azt is sürgetve – így nem igazán tudtuk alaposan bejárni a kertet – csak egy rövid benyomást kaptunk – ami így is nagy hatással volt rám és ösztönzést adott ezen technikák alkalmazására és arra a tényre – hogy lehetséges közösségben kertet művelni.”

FIGE (Ehető kerteket!) induló közösségi kert

SONY DSC

“A FIGE kezdeményezés keretében, a fentebb említett Ljubjana-i közösségi kert szomszédságában bérelhető magas ágyásokat alakítottak ki Látogatásunk idején már  javában tevékenykedtek a bérlők és természetesen még akadtak beültetésre váró ágyások is. Az egyik ilyen ágyásba kerültek a magyar csapat résztvevői által elültetett különböző zöldség-és virágmagok, illetve néhány palánta, ez lett a magyarországi kertrészlet.

Ugyancsak ezen a helyen ültetett el a nemzetközi csapat – a rendezvényhez illő mementóként – egy facsemetét.”  Beáta

SONY DSC SONY DSC

“A Fige közösségi kertjébe magam is ültethettem néhány magot. A karós bab mellé a mi vidékünkön kukoricát ültetnek karó helyett, ezt ott is így ültettem. A szlovén kertekben a  magas mogyorófakarókat a futóbab mellett azért megcsodáltam és irigyeltem.”  Tünde

“A közelgő vihar előtt egy rövid megnyitón vettünk részt a Fige induló közösségi kertjében – mely az előzőleg bemutatott ljubljanai közösségi kert szomszédjában található. Itt magas ágyásokban lehet termelni – még csak 1-2 apró csírát láthattunk kibújva az egyik ilyen emelt ágyásban. A megnyitó alkalmával minden résztvevő ország kapott egy-egy ágyást – melyekbe az otthonról hozott magokat ültettük el – illetve egy közös faültetés is történt – majd ránk szakadt az ég és bőrig áztunk.” Gábor

SONY DSCSONY DSC

SONY DSC